a retro netrádió

Névnapok

Jenő


Fővinfom
Fővinform
Útinform
Útinform
fb-logo Poptarisznya a Facebookon

Hirdetés:

presser_gabor_zongoras

Ma 66 éves Presser Gábor

Ma ünnepli 66. születésnapját a Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, zongorista, énekes.
Presser-dalt először a Verebes-féle kis színtársulat mutatott be. 17 évesek voltak, és saját színházat akartak. A Karinthy-versre írt dal nem lett túl híres, de a zeneszerző idővel igen – olvasható a pressergabor.hu-n.

Presser pár év múlva az Omega együttes Eötvös Klub-beli pianínóján mutogatta néhány dalát, háta mögött a kíváncsi zenekarral, akik aztán befogadták a dalokat írni tudó szemüvegest. 1968 és ’71 között három klasszikus Omega-bakelit „főzeneszerzője” és orgonistája: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, 10000 lépés, Éjszakai országút.

Presser Gábor (vagy ahogy sokan ismerjük, Pici bácsi) tizenéves korában kezdett foglalkozni a zenéléssel. A család a Dob utca 46/B szám alatt lakott az első emeleten, felettük, a másodikon pedig Seress Rezső zeneszerző és zongorista élt. Presser már fiatalon is gyakran járt fel Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat mutatott neki. Seress mindennap kettőtől hatig hallgatta a Szomorú vasárnap különböző feldolgozásait, ami a környező lakásokba is áthallatszott, Presser ezt örökítette meg később a Plafon-dalban, melynek Parti Nagy Lajos írta a szövegét.

Presser 1967-ben az Omega együttes Eötvös Klub-beli pianínóján mutogatta néhány dalát, háta mögött a kíváncsi zenekarral, akik aztán befogadták a dalokat írni tudó szemüvegest. 1968 és ’71 között három klasszikus Omega-bakelit „főzeneszerzője” és orgonistája: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, 10000 lépés, Éjszakai országút.

1971-ben Presser Laux József dobossal kilépett az Omegából és megalakította a Locomotiv GT-t. Az LGT volt az első magyar supergroup, másik két alapító tagja Frenreisz Károly basszusgitáros és Barta Tamás gitáros volt. Az évek során Presseren kívül mind a három tag kivált; a mai felállás 1977-re alakult ki: Presser mellett Somló Tamás, Karácsony János és Solti János az együttes tagjai. Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei: Ringasd el magad (1973), Kék asszony (1973), Szólj rám, ha hangosan énekelek (1975, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel), Neked írom a dalt (1975), Egy elfelejtett szó (1975), A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián (1976); A rádió (1977), Jóbarátok vagyunk (1977), Nem adom fel (1978), Boksz (1980), Éjszakai vonatozás (1984).

Közben a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője volt. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket is ad.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, mely eredetileg egy balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Legismertebb darabja később az angol BBC televízió híradójának szignáljaként is szolgált. A La Baletta No. 2. című szerzeménye a Budapesti Regionális Híradó főcímdala volt.

Az 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, zenét (többek között Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának). 1973 és 1976 között Kovács Kati albumainak, majd 1977 óta Zorán albumainak állandó közreműködője. Az 1980-as években Katona Klári albumain is játszott, és Révész Sándor első szólóalbumának készítésében is részt vett.

Miután az LGT 1984 után nem jelentkezett albummal, újabb színházi produkcióba kezdett. Ennek sikeres eredménye az 1988-ban bemutatott A padlás. 1994-ben jelent meg az első „igazi” Presser-album, a Csak dalok, amit 1996-ban a Kis történetek követett.

forrás (presser.hu/168óra/kultúrpart)